Egyéni vállalkozó vagy kft: miben tér el a felelősség, az adminisztráció és a költség

A mikrovállalkozási tevékenység megkezdése előtt a legelső jogi és eljárási döntés a megfelelő vállalkozási forma kiválasztása. Magyarországon a leggyakrabban választott keret az egyéni vállalkozás (EV), illetve a korlátolt felelősségű társaság (kft). Bár mindkét forma alkalmas üzleti tevékenység folytatására és számlakibocsátásra, a mögöttük álló jogi felelősség, az elindítási procedúra, a napi könyvvezetési kötelezettség és a megszüntetési eljárás alapjaiban tér el egymástól.

Ez az összefoglaló a két forma működési és adminisztratív mechanizmusát mutatja be, hogy a leendő vállalkozó a kötelezettségek pontos ismeretében hozhassa meg döntését.

Vagyonjogi felelősség és kockázatvállalás

A leglényegesebb jogi különbség a vállalkozó és a vállalkozás vagyoni elkülönülésében rejlik.

Egyéni vállalkozó

Az egyéni vállalkozó nem hoz létre a saját személyétől elkülönülő jogi személyt. Ebből következően az egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes magánvagyonával korlátlanul felel. Ha a vállalkozás tartozást halmoz fel, vagy kártérítési kötelezettsége keletkezik, a hitelezők a magánszemély bankszámlájára, ingatlanára vagy egyéb ingóságaira is végrehajtást kérhetnek. A felelősség a vállalkozói tevékenység szüneteltetése vagy megszüntetése után sem évül el automatikusan a szünetelés előtti kötelezettségek tekintetében.

Korlátolt felelősségű társaság (kft)

A kft önálló jogi személy, amely saját vagyonnal rendelkezik. A tag felelőssége a társasággal szemben a törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért – a főszabály szerint – a tag nem felel saját magánvagyonával. Ez alól kivételt képeznek azok az esetek, amikor a tag vagy ügyvezető szándékosan jogellenes magatartást tanúsított, felhagyott a hitelezői érdekek figyelembevételével, vagy a törzstőkét visszatérően kijátszotta.

Az elindítás lépései és induló költségek

A két forma megalapítása eltérő bonyolultságú és költségigényű közigazgatási eljárást igényel.

Az egyéni vállalkozás indítása során a magánszemély az ügyfélkapus azonosítást követően a Vállalkozói Ügysegéd felületén adhatja meg a főtevékenységet, az esetleges egyéb tevékenységi köröket, az adózási módot és a székhelyet. A nyilvántartásba vétel azonnal vagy néhány órán belül megtörténik, a NAV kiadja az adószámot és az egyéni vállalkozói nyilvántartási számot.

Ezzel szemben a kft alapításához társasági szerződést vagy alapító okiratot kell készíteni, amelyet ügyvéd vagy közjegyző ellenjegyez. A cégbírósági bejegyzés, a törzstőke rendelkezésre bocsátása és a kötelező cégbírósági illetékek intézése összetettebb folyamat, amely több napot vagy hetet vesz igénybe.

Napi adminisztráció és könyvvezetés

Az adminisztrációs terhek terén jelentős eltérés mutatkozik a vezetésre kötelezett nyilvántartások típusában.

Egyéni vállalkozói nyilvántartások

Az egyéni vállalkozó a választott adózási formától függően vezeti nyilvántartásait:

• Átalányadózás esetén: Kizárólag bevételi nyilvántartás vezetése kötelező, amelyben a kiállított és kiegyenlített számlák adatait rögzíti.
• Vállalkozói jövedelemadózás (VSZJA) esetén: Pénztárkönyv vagy naplófőkönyv vezetése szükséges, ahol a bevételek mellett a felmerült és igazolt költségeket is tételesen rögzíteni kell.

Kettős könyvvitel a kft-nél

A kft a számviteli törvény hatálya alá tartozik, ezért kötelezően kettős könyvvitelt kell vezetnie. Ez azt jelenti, hogy minden egyes gazdasági eseményt (számla kifizetés, banki tranzakció, házipénztár mozgás, eszközbeszerzés) a számviteli számlatükör szerint rögzíteni kell. Az év végét követően a kft köteles éves beszámolót (mérleget és eredménykimutatást) készíteni, amelyet a cégbíróságnál elektronikus úton (OBR felület) le kell helyezni és közzé kell tenni. A kettős könyvitel és a beszámoló elkészítése szakképzett könyvelő közreműködését teszi elengedhetetlenné.

Pénzeszközök feletti rendelkezés és jövedelemkivét

A megtermelt bevételhez való hozzáférés szintén eltérő szabályokhoz kötött.

• Egyéni vállalkozó: A vállalkozói bankszámlán vagy házipénztárban lévő pénzeszköz nem különül el a magánszemély vagyonától. Az adózott vagy az adóelőleggel teljesített bevételeket a vállalkozó tetszőleges időpontban átutalhatja a magánszámlájára külön osztalékdöntés vagy különleges jogcím nélkül.
• Kft: A társaság számláján lévő pénz a cég tulajdona. A tag vagy ügyvezető nem vehet ki pénzt a cégből tetszés szerint. A pénzhez jutás jogszerű útjai:
  1. Munkabér vagy megbízási díj: Megfelelő jogviszony létesítése és a járulékok/SZJA megfizetése mellett.
  2. Osztalék: Kizárólag a jóváhagyott éves beszámoló elfogadása után, a szabad eredménytartalék és a tárgyévi adózott eredmény terhére, a taggyűlési határozat alapján fizethető ki, osztalékadózási szabályok szerint.

Működés szüneteltetése és megszüntetése

Amennyiben a piaci viszonyok úgy kívánják, a működés felfüggesztése vagy végleges lezárása is eltérő eljárási rendben zajlik.

Az egyéni vállalkozó jogosult a tevékenységét szüneteltetni. A szünetelés minimális időtartama 1 hónap, maximális időtartama 3 év. A szüneteltetés alatt nem kell járulékot fizetni, ha a vállalkozó nem végez munkát, és a bejelentés ingyenesen feladható a Vállalkozói Ügysegéden keresztül. A részletes szüneteltetési eljárásról a kapcsolódó /ugymenet/szuneteltetes-es-megszuntetes/ útmutatóban olvasható részletes tájékoztatás.

A kft esetében a szüneteltetés jogintézménye nem létezik. Ha egy kft nem végez tevékenységet, a beszámoló-készítési és a minimális bevallási kötelezettségek akkor is fennmaradnak. A kft megszüntetése kizárólag végelszámolási vagy felszámolási eljárás útján lehetséges, amely hónapokat vesz igénybe, ügyvédi és könyvelői költségekkel jár, és közzétételi kötelezettségek kísérik.

Összegzés a választáshoz

A döntést a várható árbevétel, a tevékenység kockázata, a partnerek elvárásai és a rendelkezésre álló induló tőke határozza meg. Kisebb kockázatú, alacsonyabb tőkeigényű szolgáltató tevékenység esetén az egyéni vállalkozási forma lényegesen kisebb adminisztrációs teherrel és alacsonyabb fenntartási költséggel jár. Magasabb üzleti kockázat, jelentős eszközállomány vagy több tulajdonos társulása esetén a kft korlátolt felelőssége és tőkeszerkezete biztosít megfelelő jogi keretet.